EM Világ – Budapesttől Pásztóig

A 2007 után újraindított projektek következtében az ElektroMont elkezdte kinőni a budapesti üzem kapacitásait.

2008-ban a vállalat legnagyobb megrendelője úgy döntött, hogy saját termelését Pásztóra helyezi át, ezért megvásárolta a Fő utca 149. szám alatt található területet. A cégnek – amely ma is az ElektroMont stratégiai partnerei közé tartozik – megrendelései teljesítéséhez továbbra is egy stabil elektronikai bérgyártóra volt szüksége, ezért ajánlatot tett az ElektroMontnak: kialakít számára egy kb. 600 m²-es üzemterületet, és rábízza gyártásainak jelentős részét.

„Az üzem (a jelenlegi ElektroMont SMT-üzem) egy teljesen felújított épületrészt és a hozzá kapcsolódó teljes infrastruktúrát jelentette” – meséli Megyó. „Ez a konstrukció további előnyöket rejtett magában, többek között a logisztikai költségek csökkenését. Az elektronikai raktár is az üzem területén helyezkedett el, így az áramkör-szereléshez szükséges alkatrészekhez mi is hozzáfértünk, a kész áramköröket pedig csak egy ajtón kellett áttolni” – egészíti ki Balázs.

2008 végén megkezdődött a pásztói ElektroMont üzem kialakítása, valamint a helyi munkatársak SMT gépkezelői és logisztikai képzése. Az akkor csatlakozó kollégák közül többen ma is az ElektroMont munkavállalói.

Egy 2008-ban kiírt pályázat segítségével az ElektroMont két Samsung CP45 NEO ültetőgépet, két PDT AOI-t, egy Heller kemencét és két DEK 256SX nyomtatót szerzett be. Ezek a már korábban üzembe helyezett két Samsung CP60 beültető mellé kerültek, így a vállalat két jól felszerelt gyártósorral rendelkezett, megfelelve a partnere által támasztott követelményeknek.

2009 tavaszán megkezdődött az első pásztói gépsor összeszerelése. A Budapesten már használt JT 450-es hullámforrasztó is az új üzembe költözött, majd elindult a gyártás az új telephelyen. Ekkor már 19 fő dolgozott a cégnél.

2009 nyarán az üzem megkapta az ISO 9001-es minősítést, ezt követően pedig sor került az ünnepélyes megnyitóra.

A telephely akkori tulajdonosa egyre több megrendelést biztosított az ElektroMont számára, és idővel szükségessé vált egy kézi forrasztással foglalkozó csapat alkalmazása is. A társaság stratégiai partnerével együttműködve választotta ki és képezte a legalkalmasabb munkatársakat a feladat elvégzésére.

Pásztó nagy előnye a bővülési lehetőség volt, így az ElektroMont a növekvő igényekkel párhuzamosan egyre nagyobb területet bérelt.

Az első SMT-sor telepítését követően rövid időn belül aktuálissá vált a gépi kapacitás bővítése. Az új üzemterületen a vállalat eleinte kizárólag stratégiai partnere számára végzett gyártást.

Még ugyanebben az évben az ElektroMont megvásárolta első használt Panasonic gépsorát, amelyet a budapesti üzemben kívánt elhelyezni. Az új (harmadik) sor fizikai paraméterei következtében a Vegyész utcai üzemi átalakítására és bővítésére volt szükség. A vállalat egy új, 500 m²-es üzemterületet és egy kétszintes, 200 m²-es irodát alakított ki. A teljes átalakítás és berendezés még 2009-ben, a gépsor érkezése előtt befejeződött. Az új bérleményen a gyártóüzem mellett egy alapanyag raktár is elhelyezésre került. Ekkor a budapesti gyártás a teljes kapacitás mintegy egyharmadát tette ki.

A valóság sajnos nem igazolta a kezdeti terveket: a megnövekedett pásztói gépi és humánerőforrás-kapacitás kihasználtsága elmaradt a várakozásoktól. A folyamatos gyártási leterheltség megőrzése érdekében az ElektroMont új megrendelések után nézett. A cég ekkor még abban hitt, hogy néhány nagy megrendelő elegendő a sikerhez, így a 2010–2013 közötti időszak mindenki számára komoly megpróbáltatásokat hozott.

2013-ban új lendületet kapott a Sarantel projekt: nőtt a termelés és bővült a termékportfólió. Az ElektroMont vállalta, hogy a projekt kiszolgálásához egy új pásztói üzemrészt alakít ki, és beszerzi a gyártáshoz szükséges gépeket is. A dolgozói létszám ekkorra már 51 főre növekedett, amely majdnem a háromszorosa volt a 2009. évi létszámnak. Minden jel arra utalt, hogy a nehéz időszak véget ér. Ám a megbízó cég váratlanul csődöt jelentett, nem fizette ki a már kibocsátott számlák ellenértékét sem, és új megrendelések sem érkeztek. A vállalat ott maradt egy új beruházással, hatalmas kintlévőséggel, tetemes tartozással, valamint egy nemzetközi jogi peres eljárásban (mint károsult) – munka nélkül.

2014-re a helyzet kritikusra fordult: a budapesti csarnok magas bérleti díja elviselhetetlenné vált. A megrendelések sem érték el a várt mennyiséget, miközben az üzemeltetés egyre több pénzt emésztett fel. A kétlakiság – két raktár, széttagolt eszközpark, megosztott szaktudás, nehézkes kapacitástervezés – tovább súlyosbította a helyzetet. „Életveszélyes állapot volt. Centiméterekre voltunk a csődtől. 2014-ben már veszteségesek voltunk” – emlékszik vissza Megyó.

A tulajdonosok ekkor meghozták azt a döntést, amelytől a kiadások csökkentése révén a helyzet stabilizálását remélték: megszüntették a budapesti gyáregységet.

A Vegyész utcai üzem teljes eszközállománya és raktára Pásztóra, az új csarnokba költözött, a bérleményt pedig felmondták. A munkavállalók egy része vállalta az ingázást, és a pásztói üzemben folytatta munkáját; mások a vállalat egyik megrendelőjénél helyezkedtek el, páran pedig új munkahelyet találtak. A budapesti részleg megmaradt része a jelenlegi székhelyre, a Sztregova utca 1. alá költözött, ahol egy kisebb iroda, egy kis THT-üzem és egy raktárhelyiség került kialakításra.

A tulajdonosok által meghozott kulcsfontosságú döntés, a teljes gyártás Pásztóra történő költöztetése eredményeként az ElektroMont sikeresen átvészelte a krízist.

Újabb jelentős projektek indultak, amely új lendületet adott a pásztói üzemnek: újraindult a termelés, és a gépsorok kihasználtsága is számottevően megnövekedett. A megbízó vállalkozás a sikeres együttműködés hatására tulajdonrészt kívánt vásárolni a cégben, azonban a tulajdonosi kör stratégiai döntése következtében – szerencsére – erre végül nem került sor.

A tulajdonosok ekkor már szakítottak azzal a korábbi szemlélettel, miszerint elegendő néhány nagy projekt a biztonságos működéshez. Az egyik legfontosabb stratégiai döntésük ebben az időszakban született meg: mérettől függetlenül több megrendelővel kívánnak együtt dolgozni. E szemlélet mentén új partneri együttműködések indultak, amelyek a mai napig is az ElektroMont stabil megrendelői bázisát képezik.

A vállalat ez idő tájt folytatta racionalizálási törekvéseit: a teljes gyártási tevékenységet Pásztóra koncentrálta, megszüntette budapesti raktárát és THT-üzemét, és kizárólag egy kisebb irodát tartott fenn fővárosi székhelyén.

Az ebben az időszakban meghozott döntések és a végrehajtott változtatások eredményeképpen 2017–2018-ra az ElektroMont működése stabilizálódott és megerősödött.

„2018-ban megfogalmazódott az a gondolat, hogy mindent Pásztóra kellene koncentrálni. Elkezdődtek a tárgyalások és a gondolkodás abba az irányba, hogy a pásztói telephelyet az ElektroMont megszerezze.

2019 áprilisában az EMIP (EM Ipari Park Kft.) megvásárolta az Innopark Pásztó Kft.-től a teljes ipari parkot, ami megnyitotta az utat a cégünk 100%-os pásztói működése irányába” – meséli Megyó.

A tulajdonosok ezzel letették a voksot a pásztói kistérség mellett, amely stabilizálta a cég helyzetét és megteremtette az alapot a további bővítések és fejlesztések megvalósításához.