EM Világ – Az Elektromont megalakulása

Az Elektromont Kft. megalapítása a jelenleg is tulajdonos Fenyő Balázs és Medgyesi József (akik ismerik, azok számára Megyó) nevéhez kötődik, akik a 2000-es évek elején egy meghatározó orvosi elektronikai cégnél dolgoztak együtt. Balázs akkoriban a Termelés Fejlesztési Osztályt vezette, Megyó pedig Termelési Igazgató volt. A vállalat alapvetően a saját elektronikai termékeit fejlesztette és gyártotta, azonban emellett bérgyártói munkákat is vállalt. Az alapítók a kilenc együtt eltöltött év után 2005 tavaszán kezdtek el gondolkodni az elszakadáson. „Az eredeti ötlet az volt, hogy a megszerzett tapasztalatok alapján tudunk-e egy céget működtetni, amiben a szintén megtapasztalt hibákat kiküszöböljük és még meg is tudunk élni belőle” – meséli Balázs. Az évek során az alapítók meglátták azokat a piaci réseket és lehetőségeket, amelyek biztos alapul szolgáltak az első lépések megtételéhez, és elég gyorsan jött az ötlet: ezen új lehetőségek megragadásával saját elektronikai gyártó céget alapítanak és a már meglévő kapcsolatrendszerüknek új szolgáltatásokat kínálnak.

A gondolatokat viszonylag gyorsan tettek követték és Megyó kezdeményezésére 2005. május 9-én megalakult az Elektromont Kft.

Az új vállalat kezdetben 2-3 fővel dolgozott első partnerei megrendeléseinek teljesítésén, a tulajdonosok pedig az alapítástól kezdve folyamatosan dolgoztak a cég fejlesztésén és új megrendelők, új munkák megnyerésén. Már a kezdetektől fogva kiléptek a klasszikus elektronikai bérgyártói szerepkörből és megrendelőiknek a gyártási szolgáltatást igény esetén anyagbeszerzési és logisztikai szolgáltatásokkal egészítették ki.

2006. január elején jelentős változás állt be az Elektromont életében:
– a Társaság jelenlegi székhelyén, a budapesti Sztregova utca 1. alatt található épületben két, egyenként 25 m2 területű szobát béreltek,
– további forrasztással foglalkozó kollégákkal és egy fő logisztikussal bővítették a csapat létszámát,
– a Sarantel Geohélix Projekt első számú stratégiai beszállítójává váltak, mellyel jelentős mértékben megnövekedett az induló rendelésállomány,
– az induláskor ugyancsak fontos szerepet játszó Integration RF Modul projekt folytatását is megnyerték,
– és további fontos, viszonylag nagy volumenű projekteken kezdtek el dolgozni (pl. egy GPS eszköz gyártásán).

A vállalat ekkor még csak anyagbeszerzéssel és hagyományos kézi forrasztással foglalkozott, az SMT-gyártást automata beültető sorok hiányában egy bérgyártó alvállalkozó bevonásával oldotta meg.

„Azt hittük, ezek a projektek örökké tartanak. Pedig eddig csak szerencsénk volt.” – emlékszik vissza Megyó.

A kezdeti sikereken felbátorodva újabb változások álltak be a Társaság életében: 2006 nyarán az alapítók elhagyták addigi munkahelyüket és az Elektromont lett a főállásuk. Meghozták a Vállalat mai életében is az egyik talán legmeghatározóbb döntést: saját telephelyet bérelnek, gépeket vásárolnak és teljes körű elektronikai bérgyártóvá válnak. Céljaik megvalósításához teljes vagyonukat a gépek beszerzésére és az akkor már a Vegyész utcában található bérlemény felújítására fordították.

„DEK 265 SX printert vettünk, Samsung CP60-at feederekkel és Heller kemencét.” – sorolja Megyó, majd Balázs hozzáteszi: „ez a Heller kemence a mai napig használatban van.” „Rettentően büszkék voltunk ezekre az újonnan beszerzett használt gépekre. 2006. május 17.-én aláírtunk egy 3 éves bérleti szerződést egy kb. 300 m2-es bérleményre, amit átalakítottunk bemutatóteremből SM és TH üzemmé, valamint irodává. 2006 nyarán több részletben megérkeztek a gépek és ha jól emlékszem július végén beüzemeltük. Asztalokat gyártottunk és szereltünk össze, mindent saját kezűleg csináltunk. Ezzel egyidejűleg további kollégákat vettünk fel.” – emlékszik vissza Megyó.

Az ekkor a csapathoz csatlakozó új kollégák közül páran a mai napig is az Elektromontnál dolgoznak és fontos szerepet töltenek be a Társaság által végzett bérgyártói munka irányításában.

„Ez jó alap volt arra, hogy új ügyfeleket keressünk. Ezzel egyidőben kezdtük el az ERP-rendszer használatot, ami mindig is nagy segítség volt a munkák tervezésében az anyagkészletek nyilvántartására, elszámolására. A korábban szerzett tapasztalat azt mutatta, a hibák döntő többsége az alul dokumentáltságból ered, így a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettünk rá, hogy a termékek dokumentálása a munkatársaink számára a lehető legegyértelműbb, de egyszerű is legyen. Ugyanígy nagyon fontosnak tartottuk a minőségbiztosítási rendszer kialakítását, bevezetését. Az ISO 9001 tanúsítványt még 2006 végén meg is szereztük” – egészíti ki Balázs.

A beruházások és a fejlesztések befejezését követően minden adott volt a további bővüléshez és az újabb sikerekhez. De „mire létrejött a saját üzem, különböző okokból összeborult minden projekt” – meséli Megyó. A Sarantel projekt túltervezés miatt kb. fél évig szünetelt. Az Integration RF Modul projekt egy megrendelői software hiba miatt leállt. A GPS eszköz kifutott, nem folytatódott a gyártása.

Az alapítók ott maradtak jelentősebb projektek nélkül egy bérelt terület, újonnan vásárolt gépek és felduzzasztott létszám birtokában, amelyek költségeit valahogy finanszírozni kellett.

A segítség hamarosan meg is érkezett: több, jelenleg is a Társaság megrendelői közé tartozó vállalat adta meg a bizalmat és kezdett el munkát biztosítani az ElektroMontnak. Így a 2006 második felétől kb. 2007 közepéig tartó időszakot, ha nehezen is, de túlélték. 2007-ben újraindult a Sarantel projekt és az összeomlást követően munkát biztosító megrendelők is egyre több megbízást adtak. A Társaság ismét fejlődésnek indult: pályázat útján egy JT 450 hullámforrasztót vásárolt, bérelt egy 2. SMT-sort (amelyet azonban kihasználatlanság miatt vissza is adott hamarosan), majd 2008-ban vásárolt egy újabb használt Samsung CP60 beültetőt.

A következő technológiai bővítés 2009 elején történt: akkor érkezett az üzembe 2 db új CP45 FV Neo. „Ezzel egyrészt a kapacitásunk bővült, másrészt a minőség is, mivel ez a gép ugyan lassabb volt, viszont a nagyobb, precízebb alkatrészeket pontosabban ültette a CP60-nál. A mostani Panasonic AM100-akhoz képest ezek a beültetők jóval lassabbak voltak. Másik hátrányuk az volt, hogy a technológiai fejlődés következtében lecsökkent alkatrész méreteket nem tudták kezelni. Hivatalosan a legkisebb alkatrész méret 0603 volt. Nem annyira a pontosság volt a gond, sokkal inkább a gép alkatrész-szórása” – egészíti ki Balázs.